🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Montanus, Lucius és társaik
következő 🡲

Montanus, Lucius és társaik, Sztek (†Karthágó, 260. máj. 23. és 25.): vértanúk. - Szt Ciprián pp. diákonusaiként Karthágó szűkebb körzetében működtek. Ciprián halála (258) után Galerius Maximus prokonzul Valerianus cs. rendeletére letartóztatta Montanus, Lucius, Julianus, Victoricus és Flavianus diákonusokat néhány világival (Primolus, Donatianus és vsz. Renus is) együtt, akik éppen velük voltak a házukban. Az eljárás hosszan elhúzódott, a börtönben a világiak meghaltak a nélkülözésektől. Végül Flavianus kivételével valamennyiüket halálra ítélték, 3 nappal később őt is kivégezték. - Ü: febr. 24. **

ÓÍ VII:174. (~ vértanúsága. Ford. Grunda László.) - SzÉ 1988:112.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.